A projekt
2009.12.05 10:42:39,
A kreatív Belváros – avagy az építészet közügy
Sokan emlékezhetnek rá, és még többen vannak olyanok, aki részt is vettek a Budapest Szíve programban, ami azt a régi keletű kérdést vetette fel, hogy mit kellene tenni a déli belváros megújításáért. A széles szakmai közvélemény közös gondolkodása, szellemi magatartása, alapozta meg a 2010-re megvalósult Belváros új Főutcája programot.
Míg a fővárosi projektek egyelőre még tervezési szakaszban vannak, a Belváros új főutcájának kiépítése – I. ütem projekt 2010. április elejére már le is zárult. A Belváros-Lipótváros központi magját érintő átalakítással kialakították Belváros új Főutcáját, amely egy észak-déli irányú, 1,7 kilométer hosszú, radikálisan csökkentett gépjárműforgalmú városi szakasz a a Kálvin tér és a Szabadság tér között, ami magában foglalja a Kecskeméti utcát, az Egyetem teret, a Károlyi Mihály utcát, a Petőfi Sándor utcát, a Bécsi utcát, az Erzsébet teret és az Október 6. utcát. A cél az volt, hogy megújítsák a történelmi belvárost és kiszűrjék a városmagot középen átszelő autópályát, amin naponta 13 ezer autó haladt keresztül.
A Főutca program megvalósítása vitathatatlanul egy szinte páratlan hazai sikertörténet.
Felmerül a kérdés, hogy vajon mennyire a pénz, a több éves előkészítés, vagy a következetes kivitelezés eredményezte azt, hogy a tervezettnél korábban, már áprilisban átadták a városlakóknak a Belváros új Főutcáját.
A kerület főépítésze szerint a pénz is az előkészítés egyik eszköze. Az átfogó közterületi fejlesztések megtervezésénél - vallja Cselovszki Zoltán - nagyon fontos tényező az időben rendelkezésre álló pénz. Ahhoz pedig, hogy a kivitelezés zökkenőmentes legyen, előre kellett tervezni a forrásokkal, mert a projektben valós összegek szerepeltek. Az sem mellékes, hogy jó időben pályáztak, jó helyre – vélekedik a főépítész.
Az Európai Unióban a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban nagyon sok közterület fejlesztési vagy város- rehabilitációs programra nyílik lehetőség, tehát ez sem véletlen, hogy a Főutca program megkapta az európai uniós támogatást. Az ok pedig nagyon egyszerű, magyarázza Cselovszki Zoltán, az egységes uniós szemlélet az, hogy a tagországok versenyképességét javítja, ha a történeti város-rehabilitációk felgyorsulnak.
Az egyik legjelentősebb fővárosi beruházáshoz számos innovatív technológiát használtak fel, lévén, hogy az átalakítás sem volt szokványos. A 2,7 kilométeres szakasz egészén természetes kőből készült a burkolat, ami 36 ezer négyzetméteres területével Európa egyik legnagyobb közterületi felújítása. A kivitelezők okulva a korábbi hasonló projektek hibáiból 3 helyett 10 centiméter vastag, időtálló köveket helyeztek le, amelyet időlegesen fel is lehet szedni, sőt meg is lehet fordítani, ha eljár majd felette az idő. A burkolat ezáltal átszellőzik, vagyis nem kell tartani a házak alsó rétegeinek nedvesedésétől sem.
A főutca új dizájnja a történelmi és a modern városépítészet ötvözete, fiatalos, világos elemekkel és egységes stílusú utcabútorokkal. Az utcakövekben és a kandeláberekben is LED-es világítás van, ami környezetbarát és nagyobb fényereje van, mint más izzóknak. Az egyik leglátványosabb elem a Szabadság téri intelligens vízjáték, ami gyakorlatilag egy vízfüggöny. A program folytatásaként, további zsánerszobrok is helyet kapnak majd a belváros utcáin, hasonlóan a rollerező figurához, vagy a kutyával játszó lányhoz.
A tervek szerint az új főutca egészén széles körű wifi-lefedettség lesz, amiről a kerület polgármestere már megállapodott a mobilcégekkel. A BKV pedig kisebb, modern citybuszokra cseréli a 15-ös vonatán közlekedő járatait. A beruházás során 104 biciklitárolót, 116 padot, és 118 kandelábert helyeztek el, 73 fát ültettek el, és mindössze 3-at vágtak ki.
Hivatalosan április 9-én adták a pesti belváros új főutcáját. Az ünnepségen Bajnai Gordon kormányfő elmondta, vegyes politikai "csapat" áll a beruházás mellett, de ez lenne a normális, mert a fejlesztéseket nem lehet ciklusokhoz kötni, azokhoz évről évre tudatos munka és összefogás kell. A miniszterelnök úgy fogalmazott: nem ez az első főutcája Budapestnek, de véleménye szerint a legszebb.
A Főutca-avató ünnepségen Demszky Gábor főpolgármester is az összefogás eredményének tulajdonította a projektet, és azt, hogy a tervezett határidőnél jóval hamarabb elkészült. Rogán Antal, a kerület polgármestere elsősorban a lakók türelmét köszönte meg. Ünnepi beszédében kifejtette: a változás nemcsak önmagáért volt, mert a Belváros Budapest és az ország éke. Hozzátette: a turisták 40 százaléka csak a fővárost keresi fel, ezen belül is kiemelt szerepe van ennek a városrésznek, nem is beszélve az Unió soros elnökségéről, amikor számtalan európai diplomata megfordul majd itt 2011-ben. A polgármester hangsúlyozta, kiemelt jelentősége van annak, hogy mostantól másként használják az emberek ezeket a közterületeket. Rogán Antal a beruházást jelképező szalag átvágására Cselovszki Zoltán főépítészt, a projekt megálmodóját kérte fel.
A Belváros új főutcája projekt 5,5 milliárd forintba került. Az első szakasz kisebb - 2 milliárd forintos - uniós támogatást kapott, mert a teraszok és parkolóhelyek is jövedelmet hoznak majd, ezen kívül pedig más beruházók, például egy épülő spanyol tulajdonú szálloda is beszállt a költségekbe.
A Főutca átadásával jelentős forgalmi változások léptek életbe a Belvárosban. Rogán Antal, az V. kerület polgármestere ennek kapcsán hangsúlyozta: nem az volt a cél, hogy az autósokat teljesen kiszorítsák Budapest történelmi városmagjából, hanem az, hogy jelentősen csökkentsék azt az elviselhetetlen terhelést, amit a napi 13 ezer áthaladó autó okozott eddig.
A városvezető szerint az érintett utakat annak idején napi 3000-3500 autóra tervezték, azóta viszont három tengelyen is ide koncentrálódott a forgalom. A legtöbb forgalmi változás a déli belvárost érinti - a Kálvin tér és az Egyetem tér környékén, valamint az Erzsébet térnél és a Szabadság tér déli részén.
A belvárosi lakosoknak pedig igazán nem lehet okuk panaszra, hamarosan elindulhat a történelmi városrész megújításának 2. üteme. Ez utóbbi arról szól, számol be a főépítész, hogy a Ferenciek terét „visszafoglalják”- tehát a nemzetközi tranzitforgalom helyett, újra a gyalogosok belvárosi főterévé válik ez a pesti terület. Tulajdonképpen ezzel a lépéssel történik majd meg a belváros újra egyesítése - fogalmaz Cselovszki Zoltán - a főutcát átvezetik, és természetes kőburkolatot kap ez a rész is.
Budapest új főutcája után létrehozzák a főváros új főterét - összegezte Rogán Antal, a kerület polgármestere.
A 2. ütemnél egy csaknem 4 milliárdos kivitelezési költséggel számolnak, amiből 3,2 milliárd lehet az Európai Uniós támogatás, a többit kell az önkormányzatnak a saját zsebéből állnia.
Mi a főutca projekt célja?
Pest új főutcája egy észak-déli irányú, közel három kilométer hosszú, radikálisan csökkentett gépjárműforgalmú városi tengely a Vígszínház és a Kálvin tér között. Magában foglalja a Honvéd utcát, a Szabadság teret, az Október 6. utcát, az Erzsébet teret, a Bécsi és Petőfi Sándor utcákat, a Ferenciek terét és a Kecskeméti utcát az Egyetem térrel.
A Belváros megújuló szerepeinek megfelelően tagolt térrendszer kialakítása: a turistakorzóként működő Váci utcával párhuzamosan egy olyan új főutca kiépítése, amely csatlakozik a szomszédos térségekben kialakult megújulási folyamatokhoz. Cél egy olyan belső, városi főutca kialakítása (a másik a Dunapart!), amely a budapestiek és az idelátogató vendégek számára is képes – mentális és fizikai értelemben egyaránt – összefűzni a Belváros és Lipótváros különböző karakterű területeit.
Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata 2007. augusztus 8-án írt ki nyílt közbeszerzési pályázatot „Főutca Program tervezése” címmel. Az Akció Területi Terv ( ATT) készítője a Belváros-Lipótváros Városfejlesztő Kft (BLVF. Kft.). A munka első ütemében A Belváros Új Főutcájának Kiépítése Projekt –I üteme keretében egy egységes városépítészeti koncepció született, amely egyformán alapja az út- és közműtervezési, valamint a környezetépítészeti engedélyezési tervnek. Vagyis – Magyarországon szokatlan módon – egy új városi szabadtér megtervezésekor a mérnöki szakágak tervei egy átfogó, komplex szemléletmódú tanulmánytervre támaszkodva készülhettek; a környezetépítészeti munkarész pedig nem merült ki a kész nyomvonalak és téri helyzetek „felöltöztetésében”.
